Hétfőn, 2017. szeptember 18-án 18:00 órától került megszervezésre egy újabb „SZMVSZ Kerekasztal” a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége szervezésében.
A találkozó meghívottja és vendége Tiberiu Panescu, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség (ANOFM) vezetője volt.
A találkozón a meghívott elsősorban az újabb törvényi szabályozásokat, kötelezettségeket, eljárásokat és lehetőségeket ismertette, majd kötetlen beszélgetés keretében megbeszélésre, tisztázásra kerültek a vállalkozók körében felmerülő kérdések. Mint elhangzott, sajnos nem minden munkaadó jelenti be a tervezett, de akár régi és felszabadult üres állásait, miközben ez kötelezettsége. Ennek ellenére jelen pillanatban is kb. 560 munkahely van iktatva az Ügynökségnél megyei szinten - igaz, ezzel szemben a kb. 6300 bejelentett munkanélküli személy közül csupán 400-450 a komoly szándékú munkakereső a tapasztalataik szerint.
Szóba került még egy munkahely meghirdetése során elfogadható feltételek kérdésköre, illetve kiemelten azon munkavállalók (regisztrált munkanélküliek!) típusa, akik alkalmazása esetén általában a munkaadó, de néhány esetben a munkavállaló is, jelentős támogatásokba részesül. Ilyenek a frissen végzett első munkahelyre jelentkezők, a 45 éven felüli munkanélküliek, fogyatékkal élő személyek, egyedül gyereket nevelő szülők, 25 év alattiak, hosszú távú munkanélküliek, stb. A támogatások a legtöbb esetben 900 lejt jelentenek, de egyes esetekben, mint például az inas program (szakmai képesítés a munkahelyen) esetén, ez több is lehet; ez utóbbi esetben az összeg 1350 lej havonta a munkaadónak, amely szakterülettől is függően akár 3 évig is folyósítanak. És még mindig az utóbbi példánál maradva érdekesség, hogy ilyen támogatásra évek óta egyetlen igénylés sem volt.
És ha már a támogatásoknál tartottunk, egy kiemelt lehetőség továbbá a 15 km-nél távolabbról munkát vállalók számára felajánlott támogatás, hiszen az „ingázásra” napi 50 bani/km-t számolhatnak el (ez például egy 16km távolságról, faluról városba ingázónak, napi 32 km-rel számolva napi 16 lejt jelenthet, ami egy hónapra számolva jelentős segítség lehet). De természetesen nincsen rózsa tövis nélkül – a támogatás feltétele, mint a legtöbb támogatás esetében is, hogy adott ideig nem szabad felmondani a munkaadónál.
Megbeszélésre kerültek még a civil szerződésekhez kapcsolódó kérdések, a külföldi munkavállaló itthoni kötelezettségei, de szóba került a napszámosok helyzete a segélyezés oldaláról, és a nem regisztrált munkanélküliek helyzete (a rendszer számára nem léteznek) is.
Bár a munkanélkülivé válásnak, de akár a munkaerőhiánynak is összetett oka van, az Ügynökség vezetőjének a tapasztalataik alapján határozott véleménye, hogy ehhez igencsak hozzájárul a nem megfelelően működő oktatási rendszer – mint ahogyan az ő munkájukat sem segítik azok az általa fölöslegesnek ítélt bürokratikus kötelezettségek, amelyekkel kapcsolatban évek óta hiába fogalmaznak meg módosítási javaslatokat a különböző szintű döntéshozók felé.
A tapasztalatok alapján végül Tiberiu Panescu úr egy segítő célú felhívással is élt, miszerint egyes alkalmazások előtt javasolja az Ügynökség megkeresését a munkaadó részéről, ahol esetenként hasznos tanáccsal tudnak szolgálni, amennyiben a munkaadó támogatást szeretne majd igényelni a munkavállaló után – sokszor előfordul ugyanis, hogy egyes apró, be nem tartott előírás miatt ez utóbb lehetetlenné válik.
A találkozó végén a Szövetség részéről néhány javaslat hangzott el az információáramlás javítása érdekében, illetve egyes támogatási formák átgondolását célozva, kimondottan a növekvő munkaerőhiányra és egyes cégek visszajelzéseire alapozva.
Az igen pozitív hangvételű, és a felek által igen tartalmasnak ítélt megbeszélés végén a Szövetség, illetve az Ügynökség képviselői folyamatos kapcsolattartásban, adott időközönként további találkozók, megbeszélések szervezéséről egyeztek meg.
Hétfőn, 2017. augusztus 21-én 18:00 órától került megszervezésre az első SZMVSZ Kerekasztal – egy találkozó a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége szervezésében, melynek célja alkalmat és felületet teremteni a meghívott által képviselt intézmény és a vállalkozók közti hatékony információ- és véleménycseréhez.
Az első SZMVSZ Kerekasztal meghívottja Dimény Hunor volt, a Közpénzügyek székelyudvarhelyi kihelyezett irodájának vezetője.
A megbeszélésen felmerült számos olyan téma, amely egyrészt foglalkoztatja az Szövetség tagságát, de akár általánosan a kisvállalkozókat, másrészt amelyek aktualitásuk miatt kiemelt jelentőséggel bírtak.Szóba került például, hogy szándék esetén az új vállalkozások hogyan válhatnak ÁFA-fizetőkké, illetve az ÁFÁ-val kapcsolatos legújabb tervezetek az ÁFA külön számlán való kezelését illetően. Ugyancsak többek érdeklődésére került szóba a nemsokára büntetésmegelőző célzattal bevezetésre kerülő ún. „legea prevenției”, a fizetések utáni adók átszervezésének tervezete, de a részmunkaidős alkalmazottak adójának új törvényi szabályozása is. Lényegében régi, de kevesek által alkalmazott megoldásként került terítékre a vállalkozásoknak tartozók számláinak behajtásával kapcsolatos segítség az ANAF részéről az adott vállalkozás adótartozásának függvényében - és ugyanígy a nem feltétlenül kevésbé fontos, de szinte senki által nem igényelt ANAF-szolgáltatás (az udvarhelyi cégek 0,1%-a használja), a céges Közpénzügyi információk teljes körű és gyors eléréséhez felajánlott, könnyen kezelhető internetes felület használata.
Abban mindenki egyetértett, hogy számos olyan változás van folyamatban az adóügyeket tekintve, amelyek a becsületesen dolgozó vállalkozókat megnyomorítják, munkájukat megnehezítik – mint elhangzott, ez a hátránya az ún. önadózó rendszernek olyan környezetben, ahol a megfelelő pénzügyi fegyelem hiánya miatt bizonyos eredmények elérése érdekében „épp az a ló kapja a legtöbb ütést, amelyik a legjobban húz”. És ez egy statisztikával alátámasztva a meghívottól: amíg Franciaországban 95-97% a befizetett adómennyiség, hazánkban a cél 85% úgy, hogy jelenleg 74-75%-on áll Székelyudvarhely, kb. 80%-on Csíkszereda.
A témákat részletesen átbeszélve kiderült ugyanakkor, hogy a legtöbb törvénynek számos hiányossága van, ami gondot okozhat úgy a hatóságoknak, mint a vállalkozóknak – ezek sok esetben nemcsak pénzügyi terhet, bizonytalanságot jelenthetnek a vállalkozásoknak, hanem a munkaerőhiányt is növelik, egyszóval általánosságban nem igazán vállalkozóbarát törvényekről, szabályozásokról beszélünk.
Végezetül az is egyértelművé vált, hogy sokat segíthet, ha akár ilyen találkozók keretében közvetlen kapcsolat alakulhat ki a vállalkozások és a hatóságok között. Ezért – ahogy a Szövetség és a helyi ANAF kirendeltség vezetője megegyeztek - a jövőben további ilyen megbeszélésekre, találkozókra fog sor kerülni a Szövetség által képviselt helyi mikrovállalkozók meghallgatása, segítése érdekében.
A hétvégén Kányádban került megrendezésre az Európai Unió által finanszírozott „Építsük együtt Európát!” program keretében megszervezett nemzetközi konferencia, melyre az SZMVSZ képviseletében Jakab Áron Csaba elnök is meghívást kapott. A meghívás felkérésül szolgált egy előadásra a Szövetség nemrég készült felmérésével kapcsolatban a helyi lakosság kivándorlási, tartós munkavállalási szokásairól.
A konferencián összesen hat ország hét településének (Kányádon kívül: Örkény / Magyarország, Daruszentmiklós / Magyarország, Stadt Wörth an der Donau / Németország, Breznički Hum / Horvátország, Obec Mad – Nagymad / Szlovákia, és Kraśnik / Lengyelország) képviselőivel közösen próbáltak tapasztalatot cserélve megoldásokat keresni arra, hogy megállítsák vagy legalább lassítsák az elvándorlást Kányád községben.
Az előadások között helyet kaptak a meghívottak bemutatkozói, az általuk tapasztalt problémák és eredmények - illetve, már csak a helyszín miatt is (kányádi templom), a papi áldás a résztvevőkre.
Jakab Áron Csaba a felmérés eredményeinek bemutatása után kiemelte, a külföldi munkavállalás és elvándorlás gyakorlatának lassítása, egyúttal a helyi munkaerőhiány megoldása mindannyiunk érdeke, és mindazok felelőssége, akik valamilyen szinten munkát, felelősséget vállaltak a közösség egésze vagy akár egy része sorsának alakításában. Bár elsőre úgy tűnhet, ez az egész ma már távolról sem csak gazdasági kérdés, éppen ezért eredményt kizárólag széles körű összefogással lehet elérni - ehhez azonban ki kell lépni a komfortzónából, abba kell hagyni a mellébeszélést és a pótcselekvéseket...
Kányád részéről György Sándor polgármester mutatta be a községet (Hargita megye legkisebb települése, a lakosság 60%-a álattartásból él, a fiatalok nagy része a városban dolgozik), illetve részletezte a gondjaik közül talán a legnagyobbat: sokan külföldön keresnek megélhetést. Mint mondta, régebben is volt egy egészséges elvándorlás egy jobb élet után, de a mostani az már a vidék elnéptelenedését vetíti előre; jelen konferencia céla is, hogy közösen kellene megtalálni a megoldást, hogyan tudjuk visszahozni vagy itthon tartani a fiatalokat - "egy közös kapcsot, ami itthon tartja a fiatalokat".
Daruszentmiklós részéről elhangzott, részükről befektetők keresésével próbálják kezelni a helyzetet, amibe kerültek, hiszen jelenleg munkaerőhiány van náluk is; ehhez kiajánló videót is készítettek angol nyelven. És miközben a németországi városka képviselői egy ellenkező tendenciáról beszéltek, hiszen éppen hozzájuk mennek tőlünk a fiatalok, ugyancsak a befektetők, az új cégek, munkaadók letelepülésének fontosságát, az ennek érdekében tett erőfeszítéseket részletezték - például éppen most készülnek átadni egy nagyobb építési területet, illetve bővíteni szeretnék a bölcsödét és az iskolát, amitől közvetve is sok cég letelepedését várják eredményként. A lengyel város képviselői, amely népesség szempontjából hasonló nagyságú, mint Székelyudvarhely, pontosan ugyanazokról a problémákról és jelenségről számoltak be, mint ami az SZMVSZ előadásában is elhangzott: külföldi munka, munkaerőhiány, a fizetések keveslése, stb. Igaz, volt kivétel is: Nagymad képviselői azzal büszkélkedtek, hogy bár az arany háromszögben vana településük (Bécstől 80km, Budapesttől 150km, Pozsonytól 50km), a község lakóinak száma az elmúlt 10 évben jelentősen növekedett, egyszóval nem igazán lehet esetükben elvándorlásról beszélni.
Elgondolkodtató volt ugyanakkor a szintén jelen lévő ukrajnai Mezőkaszony polgármesterének beszéde: némileg irigyli, hogy itt milyen problémákkal küzdünk, hiszen az övékhez képest ezek nem tűnnek annyira nehezen kezelhető helyzetnek. A magyar településen ugyanis nem csak egyszerűen a jobb megélhetésért, nagyobb fizetésekért történő kivándorlással van gond, hanem azzal, hogy a háború és a behívók miatt a 18-60 éves kor közötti férfiak, aki teheti, egyszerűen mind elhagya az országot...
A konferencia egy együttműködési szándéknyilatkozat aláírásával végződött.
A Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége 2017. július 9 és 21 között, 104 fő megkérdezésével készített közvéleménykutatást, amelyben vizsgálta a székelyudvarhelyiek kivándorlással kapcsolatos véleményét.
A közvéleménykutatás kiértékelésének rövid összefoglalója:
A megkérdezetteknek átlagosan több mint három családtagja, vagy ismerőse vándorolt külföldre, és majdnem ketten vállalnak tartósan munkát külföldön – az érintettség szempontjából ugyanakkor a válaszadók közel mindegyike érintett.
Nagyságrendileg több mint 2400 fő tervezi, hogy a jövőben külföldön vállal munkát – a külfölddel tervező lakosság körében különösen magas, majdnem 50 százalékos a felnőttek aránya; ez több mint 1200 főt jelent. Ők leginkább az alacsony fizetéseket, az állástalanságot, és az itteni közélet viszonyait említik okként.
A megnövekedett kivándorlásért a legtöbbek szerint az alacsony fizetések, a román politika, valamint a rossz gazdasági helyzet a felelősek.
A megkérdezettek közel 90 százaléka tapasztalja, hogy munkaerőhiány van a környezetében. Ez elsődlegesen a szakemberhiányban, a fizikai munkások hiányában, mutatkozik meg illetve az építőiparban okoz gondot.
A munkaerőhiány elsődleges oka az alacsony fizetések, és a külföldön munkát vállalók – mondják a megkérdezettek.
A teljes kiértékelés <itt> dokumentumban olvasható.
SZMVSZ iroda
Az elmúlt héten találkozóra került sor a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége és Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala között.
A Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége (SZMVSZ) képviselőivel Orbán Árpád alpolgármester és Jakab Attila városmenedzser találkozott. A találkozón a Szövetség részéről részt vettek Jakab Áron Csaba elnök, Marcu Constantin és Geréd Gábor alelnökök.
A Szövetség képviselői ismertették az eddigi eredményeket, tapasztalatokat, majd üdvözölték azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az elmúlt időszakban az önkormányzat a vállalkozók érdekében kezdeményezett, mint például az ingatlanadó kedvező kiszámításának módja a jogi személyek esetében, a megpályázható pénzügyi keret, vagy akár kedvezmények bizonyos illetékek esetében.
A Szövetség részéről javaslatok hangzottak el a város, illetve a térség gazdasági fejlődése érdekében: szóba került a közép- és hosszútávú gazdasági stratégia fontossága, egy, a potenciális befektetők vonzására összeállítandó befektetői kézikönyv létrehozása, illetve a vállalkozóbarát önkormányzat megvalósításához szükséges további intézkedések, lehetőségek.
A megbeszélésen egyértelművé vált, hogy nem áll távol a mikrovállalkozók és a Polgármesteri Hivatal nézőpontja a vállalkozóbarát város koncepciója tekintetében, amely megvalósításában az SZMVSZ, mint a kis- és mikrovállalkozókat képviselő Szövetség, hathatós partner tud lenni – ennek érdekében a jövőben további egyeztetésekre, találkozókra illetve konkrét lépésekre kerül majd sor.
13. oldal / 22
