Érvágás a biztosítóknak
Nem kell a kötelező lakásbiztosítás keretében is természeti katasztrófák ellen biztosítaniuk lakásukat azoknak a tulajdonosoknak, akik már korábban kötöttek biztosítást árvíz, földrengés és földcsuszamlás ellen. A törvény módosítását tegnap hirdette ki az államfő. Az eddig érvényben lévő jogszabály kedvezőtlenül érintette az ingatlantulajdonosokat. Előírta ugyanis, hogy ha lejárt a fakultatív biztosítása, a tulajdonosnak előbb kötelező biztosítást kellett kötnie árvíz, földrengés és földcsuszamlás ellen, 20 ezer eurós összegre. Ha lakása teljes értékére akart biztosítást kötni, az értékkülönbözetre újabb szerződést kellett kötnie. A Ziarul Financiar szerint a kötelező biztosítási programban résztvevő biztosítók így akár 30 millió eurótól is eleshetnek, ami veszélyezteti a rendszer működését, vagy a díjszabások emelkedését okozhatja. Azok a lakások, amelyeket az egyes földrengés-kockázati kategóriába soroltak, nem biztosíthatók a szerkezet-megerősítési munkálatok elvégzése nélkül. Mint ismert, a természeti katasztrófák elleni lakásbiztosítás július 15-től vált kötelezővé Romániában. A törvény értelmében a biztosítást jövő év január 15-ig kell megkötniük a lakástulajdonosoknak. Aki a határidőig nem köt szerződést a Természeti Katasztrófák Elleni Biztosítások Csoportjának (PAID) valamelyik biztosítótársaságával, 500 lejes bírságra számíthat. A biztosítandó lakásokat a törvény két típusra osztja fel. Az A típusú lakások esetében az okozott károkért járó biztosítás legmagasabb értéke 20 ezer euró, B típusú lakásnál ez az érték 10 ezer euró. Az A típusú lakások tulajdonosainak évi 20 euró biztosítási díjat kell fizetniük, a B kategóriába tartozó lakástulajdonosoknak évi 10 eurót. A biztosítás feltételeivel azonban sokan elégedetlenek, és úgy vélik, a kötelezővé tétel csupán azt jelenti, hogy az állam elhárítja a segítségnyújtás felelősségét, „szociális alap” létrehozására kötelezi az állampolgárokat, akik befizetéseik révén támogatják a következő katasztrófák áldozatait. Cserében viszont a befizetők drága és szűk körű szolgálgatást kapnak, a kötelező biztosítás nem felel meg az ingatlanok reális értékének, a biztosítható károk pedig rendkívül szűk körűek. [ ... ]
Letöltés: itt
Nettó befizető Románia
Összesen 239 millió eurót költött el Románia az európai strukturális alapokból a folyamatban lévő projektekre, ami alig 2 százaléka a 2007–2010-es időszakra beütemezett 19,6 milliárd eurónak. Mint ismeretes, az uniós pénzalapok egy részét a munkálatok elvégzése után utalják ki. Románia három éve uniós ország, ám ennek ellenére nem sikerült a rendelkezésre álló összegeknek még csak a 10 százalékát sem lehívnia, azaz a 2011–2013-as időszakban a szóban forgó alapok 90 százalékát kellene felhasználnia. Ha ez viszont nem sikerül, nettó befizető lesz, azaz haszonélvezője helyett az Unió költségvetés-finanszírozója. Az ország az Unió költségvetéséhez évente a GDP 1,1 százalékának megfelelő összeggel járul hozzá, ez a csatlakozást követő időszakok során 3,6 milliárd eurót jelentett. 2007–2009 között az egyenleg negatív volt, 456 millió euró értékben, azaz a nettó befizetők közé került az ország. Az uniós pénzalapokat megcélzó pályázatok közül összesen 22 890 pályázatból 5983-at hagytak jóvá, ez utóbbiak esetében 4318-ra kötötték meg a szerződéseket, illetve született meg a finanszírozási döntés. maszol.ro [ ... ]
Letöltés: itt
7,7 százalékra mérséklődött az éves infláció
Romániában 7,7 százalékra mérséklődött a novemberi éves szintű infláció az októberi 7,9 százalékról - közölte az ország statisztikai hivatala. A novemberi adat némileg kisebb a szakértők által várt 7,8 százaléknál. A havi szintű novemberi infláció 0,52 százalék volt, az októberi 0,6 százalék után. Novemberben az élelmiszerek áremelkedése 0,9 százalék volt, a nem élelmiszereké 0,4 százalék, a szolgáltatásoké 0,2 százalék októberhez képest. A román központi bank a közelmúltban 7,8 százalékról 8,2 százalékra emelte idei inflációs várakozását. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) októberben 7,9 százalékra változtatta az idei román inflációra adott előrejelzését a korábbi 3,5 százalékról, miután a román kormány júliustól 19 százalékról 24 százalékra emelte az áfát. manna.ro [ ... ]
Letöltés: itt
Szatmáron is hódít az energiafűz
Kimozdult a holtpontról az energiafűz termesztése Szatmár megyében. Immár több gazda kezdi felismerni, hogy a lápos, vizenyős területek hasznosítására alig van ennél alkalmasabb növény. „A fordulat azután következett be, hogy egy éve tapasztalatcserén voltunk Magyarországon, ahol több ültetvény mellett az energiafűz-nyesedéket hasznosító szakolyi erőművet is megtekintettük. A látottak megtették hatásukat: már az idei tavaszon többen dugványoztak fűzfaveszőt” – tájékoztatta lapunkat Fodor István mérnök, a megyei mezőgazdasági tanácsadó központ igazgatója, aki azt is elmondta, hogy a magyarországi eredmények több mint biztatóak. A szakolyi erőmű körzetében már hétezer hektáron termesztenek energiafűzet, s a beszállítók elégedettek, mert egy hektár fűz tele-pítése(a talaj előkészítése, dugványozás) mindössze hét-nyolcszáz euróba kerül, amit az ötven-hatvan tonna átlagtermés eladási árából két év alatt ki lehet hozni. A következő esztendőkben már jelentős nyereséget hozhat a nyesedék. Legalább húsz-huszonöt évig, mert a megfelelően gondozott és rendszeresen vágott fűzes negyedszázadon át onthatja a vesszőt. De ahol már kellő termesztési tapasztalatra tettek szert, akár harminc-negyven évig is, mint például a svédeknél. Fodor mérnök követendő példaként említette Svédországot, ahol sok tízezer hektár területet foglal el az energiafűz, annak ellenére, hogy rengetek erdő van. Ám az erdőket, a természet adta kincset kímélik, nem annyira gazdasági, mint inkább ökológiai okok miatt. maszol.ro [ ... ]
Letöltés: itt
Elhúzódhat a büdzsé vitája
Elfogadta a kormány a jövő évi költségvetés-tervezetet, amely 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel és a bruttó össztermék (GDP) 4,4 százalékát kitevő államháztartási hiánnyal számol. Gheorghe Ialomiţianu pénzügyminiszter tájékoztatása szerint a tervezetben ugyanazok a sarokszámok szerepelnek, amelyekről a kormány korábban megállapodott a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Így a kormánynak az idei évre várható 6,8 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt 4,4 százalékra kell csökkentenie, 2012-ben pedig 3 százalékos deficitet terveznek. Ialomiţianu elmondta, hogy a jövő évi költségvetés a személyi és a működési kiadások csökkentését irányozza elő, így 2011-ben is érvényben marad az az elv, miszerint a közszférában csak minden hetedik megüresedő poszt után lehet alkalmazni új embert, ami gyakorlatilag számos állami intézményben létszámstopot jelent. A költségvetés-tervezet korlátozza a szociális kiadásokat és az állami szubvenciókat, másrészt növeli a beruházásokra és az európai támogatások lehívásához szükséges önrészre fordítandó összeget. A pénzügyminiszter közölte, hogy a jövő évben 35,1 milliárd lejt fordítanak beruházásokra az idei 33,9 milliárd lej helyett. maszol.ro [ ... ]
Letöltés: itt
148. oldal / 151
