• EUR [ 1 Euró ] = 4.708 lej
  • USD [ 1 Amerikai dollár ] = 4.137 lej
  • GBP [ 1 Angol font ] = 5.319 lej
  • HUF [ 1 Magyar forint ] = 0.0147 lej
Tagok
Rólunk írták

A Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetségének (SZMVSZ) kezdeményezésére irodát nyit Székelyudvarhelyen az Országos Szabadalmi és Védjegyhivatal (OSIM). A Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetségének (SZMVSZ) kezdeményezésére irodát nyit Székelyudvarhelyen az Országos Szabadalmi és Védjegyhivatal (OSIM). Az iroda ingyenes tanácsadást nyújt a találmányok, védjegyek, formatervek védelme témákban, illetve az ezekkel kapcsolatos engedélyeztetési eljárások kérdésében. Birtalan József, az SZMVSZ elnöke lapunknak elmondta, hogy az udvarhelyi képviselet tulajdonképpen ugyanazokat a feladatokat látja majd el, amelyeket eddig a sepsiszentgyörgyi regionális kirendeltség – az érdeklődőket azonban megkímélik a fáradságos utazásoktól. A szoros háromszéki együttműködést jól példázza, hogy a kezdeti időszakban egy szentgyörgyi szakember segítségével zajlik majd az ügyfélszolgálati tevékenység. Egyediségében az értéke. A termékek levédése összefügg a régiók fejlődésével Helybelire hangolva „A piacon egyre nagyobb teret kapnak a helyi termékek, az utóbbi években egyre több vállalkozó kíván ezekkel foglalkozni, kár volna tehát, ha ezek az üzleti ötletek, kezdeményezések a bürokrácia útvesztőjében buknának el” – indokolta a nyitás ötletét Birtalan. Az SZMVSZ nem titkolt célja minél több udvarhelyszéki személyt arra ösztönözni, hogy levédje, biztonságba helyezze szellemi termékét. Az eddigi mutatók nem voltak biztatóak: 2010-ben Hargita megye nem éppen az országos élmezőnyben végzett a bejegyzett találmányok száma tekintetében, igaz, maga Románia is a világranglista végén kullog ezen a téren. „Nagyon nagy optimizmussal tekintünk a kezdeményezésre ” – értékelte lapunknak az irodanyitást Varga Gábor, az OSIM vezérigazgatója, hozzátéve, a kreatív, újító tevékenység levédése a piacgazdálkodás alapját jelenti. Habár szerinte Székelyföld statisztikailag nem áll olyan rosszul, mint az ország más megyéi, a jelenlegi középmezőnybeli pozícióján sokat javíthat a most megkezdett promóciós tevékenység. Kreativitás-ösztönzés A szakember már korábban rámutatott, hogy szoros összefüggés van a szellemi tulajdon védelme és a régiók fejlődése között, ezért az általa vezetett védjegyhivatal már tíz éve intenzív népszerűsítési politikát kezdett el. „Az iparjogvédelem tudatosítása és a különböző szabadalmak levédése a kreativitást akarja ösztönözni a tudásalapú társadalomban, illetve monopolhelyzetet biztosítani az alkotó, teremtő ember számára” – magyarázta Varga, hozzátéve, a szabadalmi rendszer államilag támogatott, kulcsfontosságú pozíciót tölt be az olyan fejlett országokban, mint Japán, Németország vagy Svédország.

Dögivel akadnak Hargita megyében kis- és közepes vállalkozók, igazi példa vagyunk a régióban. Udvarhely sem kullog. Csata Zsombor szociológus, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem szociológia karának munkatársa nemrég publikálta a vállalkozói szférában végzett kutatásának eredményeit, ami egy kimondottan pozitív képet fest a Hargita megyei kis- és középvállalkozók helyzetéről. Ezek szerint Erdélyben megyénk élen jár a kisvárosi vállalkozások számát tekintve: Csíkszeredában ezer főre 54 vállalkozás jutott 2009-ben, míg Székelyudvarhelyen 47. Pozitívumként szerepel a kutatás eredményei között helyi KKV-k fragmentáltak, kevés alkalmazottal dolgoznak és sok esetben képesek a családi kasszából kipótolni a költségvetésüket, ami válság idején óriási előnyt jelenthet. Az eredmények szerint Székelyföldre is jellemző az alacsony vállalkozási kedv: a megkérdezettek közel 80 százaléka állította azt, hogy nem kíván vállalkozást alapítani.

A kutatás eredményei kapcsán a székelyudvarhelyi kisvállalkozások helyzetéről kérdeztünk a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetségének alelnökét, Jakab Áron Csabát. Mennyire kényszervállalkozók az udvarhelyiek? Mennyire jellemző, hogy azért indítanak vállalkozást, mert nem találtak megfelelő munkahelyet? A vállalkozások nagyobb része mindenkor kényszervállalkozás egy bizonyos értelemben – a jelen gazdasági helyzetet figyelembe véve viszont elmondható, hogy ennek oka az utóbbi időben hangsúlyozottabban jelen van. Bár ezt különböző programokkal a kormány is kimondottan segíti, sajnos a körülményeknek köszönhetően jellemzően nagy a feketén vállalkozok aránya is. Mire panaszkodnak leginkább az udvarhelyi KKV-k? Miben szoktak segítséget kérni?

A gazdasági válság okán még inkább megnőtt a támogatási programok, és adózási kérdések jelentősége. Az egyik legnagyobb gond, hogy a kormánynak gyakorlatilag látszatintézkedései (adó-büntetőkamatok eltörlése, Kogălniceanu program, stb.) vannak, amelyek nem segítik egyértelműen a vállalkozások talpra állását, túlélését. Másrészt megrendült a bizalom a pályázatok, támogatások lehívása terén is, mivel gyakori jelenség lett a szerződések, határidők be nem tartása a kormány, illetve a különböző minisztériumok részéről. Végül kimondottan súlyos probléma az információ és a nagyobb befektetők hiánya a térségben, illetve a tőkegazdag szolgáltatói és kereskedelmi szektorban tevékenykedő nagyvállalatok jelenléte, amelyek gazdasági potenciáljuknál fogva megölik a helyi kisvállalatokat az alacsony áraikkal és a helyi beszállítok mellőzésével. Mennyire jellemző a családi vállalkozások létrejötte? Létezik egy ilyen tendencia? A családi vállalkozások inkább az elmúlt évtizedre voltak jellemzőek, ma már inkább az egyéni vállalkozások vannak jelen – talán mert felértékelődtek a „biztos" munkahelyek, illetve a családi vállalkozási forma nem bíztat annyi előnnyel, hogy megérje ilyenben gondolkodni. Jellemző a pezsgés a kisvállalkozásokra? Mennyire nőtt vagy esett vissza az új kkv-k létrejöttének folyamata az utóbbi öt évben? Bár némileg valóban csökken az új vállalkozások létrejöttének üteme, de többek között néhány programnak köszönhetően számszerűen nem lehet számottevő változásról beszélni. Sokkal inkább jellemző az egyik-másik elhibázott adótörvény hatására bezárt cégek számának hullámszerű megnövekedése, amely országosan akár több tízezerre is tehető. Van olyan vonzerő Székelyudvarhelyen, ami új kkv-k létrejöttét eredményezheti? Van. Általánosan elfogadott és bizonyított tény, hogy Székelyudvarhely a régió legvállalkozóbb kedvű térsége, köszönhetően az itt élő emberek nyitottságának, munkabírásának, viszonylag képzett munkaerő jelenlétének (lásd pl. fejlett oktatási intézményrendszer).

Kisvállalkozóknak tartott előadást szombaton, október 8-án Székelyudvarhelyen Winkler Gyula, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti képviselője és Borbély Károly gazdasági államtitkár. A gazdasági fórumnak, amelyet a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége (SZMVSZ) szervezett meg, az Európa és Románia gazdasági, valamint pénzügyi helyzete címet adták. A székelyföldi kisvállalkozóknak fontos készíteniük egy jövőképet, annak ellenére, hogy jelen pillanatban mind a román, mind az európai gazdaság a túlélésért küzd – foglalhatjuk össze röviden a szombati gazdasági fórum mondanivalóját. Az eseményt a Birtalan József kezdeményezésére rendezte meg az SZMVSZ. Winkler Gyula képviselő elmondta, szerinte a székelyföldieknek fel kell építeniük egy Erdély 2020-as stratégiát az európai minta szerint, ami alapján hathatnának arra, hogy milyen is legyen a székelyföldi gazdaság tíz év múlva. „Nem Bukarest és nem Budapest fogja ezt helyettünk megoldani, hanem nekünk kell ezen dolgozni” – hangsúlyozta a képviselő. Winkler szerint el kell dönteni, hogy melyek azok az iparágak, amelyekkel nem érdemes foglalkozni, és melyek azok a területek, amelyeket érdemes támogatni a jövőben. „Abban kell gondolkodnunk, hogy Székelyföld 2020. Lássuk, hogy hol lesz a helyünk 2020-ban” – fogalmazott Winkler. A képviselő szerint fontos eldönteniük a helyi kisvállalkozóknak, hogy milyen területen tudnak eredményesen foglalkozni. „Szerintem a turizmus a kitörési pontja a Székelyföldnek az elkövetkező tíz évben” – fogalmazott Winkler. Az EP-képviselő szerint az európai gazdaságokat nem a multinacionális cégek tartják életben, hanem a helyi kisvállalkozások, és bár a hivatalos európai állásfoglalásszerint a helyi vállalkozókat nem lehet előnyben részesíteni a nagy európai cégekkel szemben, ez a gyakorlatban nem így van. Példaként említette a német, svéd vagy a holland állam hozzállását, akik mással nem foglalkoznak, minthogy kiskapukat építenek a saját vállalkozóik számára, nagyon finom mechanizmusokat építenek azért, hogy a kisvállalkozóikat hozzák előnybe. Ennek a mechanizmusnak, vagyis a közösségen belüli kommunikáció fontosságát hangsúlyozta a képviselő.

Miközben a romániai gépkocsivezetők háromnapos benzinkútbojkottot hirdettek, folytatódtak a tiltakozó akciók is, amelyeken az ügyfelek egy ideig megbénították a töltőállomások működését. A legutóbbi ilyen megmozdulásra Székelyudvarhelyen került sor.

A Hargita megyei városban a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége (SZMVSZ) a helyi taxisokkal közösen szervezte meg a megmozdulást. Ennek keretében sorban álltak a taxisok üzemanyagért az egyik töltőállomásnál, mindössze egy-két litert tankoltak, s ezért is fémpénzekkel fizettek. Olyan is akadt, aki három kilogramm aprót adott át a benzinkutasnak, s ez is alig 12 lejt tett ki, egybanisokban. A számolás nem kis időt és fáradságot jelentett a benzinkút kasszásának.
„Próbálunk együttműködni az ország nagyobb városainak a szállítóegységeivel, abban reménykedve, hogy többen nagyobb esélylyel léphetünk fel a folyamatos üzemanyagár-növelés ellen” – nyilatkozta a Krónikának egy tiltakozó taxis.
„Azzal tisztában vagyunk, hogy nem sokat érhetünk el ezzel az akcióval a benzinár csökkentését illetően, de figyelemfelkeltésként mindenképpen hasznos lehet a kormány és azon vállalatok felé, akik kompetensek az árak alakításában" – fejtette ki a Krónikának Jakab Áron Csaba, az SZMVSZ alelnöke.

Az SZMVSZ és a székelyudvarhelyi taxisok csatlakoztak az országos tiltakozási akcióhoz. A civil kezdeményezés a benzinár drasztikus emelését kifogásolja.


{youtube}RqCZzCaHG0o{/youtube}

Szövetségi hírek

KÖZLEMÉNY: Találkozó a parlamenti jelöltekkel

Az SZMVSZ az elmúlt héten találkozót szervezett a 2020....
2020-12-03 12:36:31

Találkozó a parlamenti jelöltekkel

2020. november 26-án 12:00 órától találkozóra került...
2020-11-27 10:46:08

Állásfoglalás: székelyudvarhelyi adók/illetékek 2021-re

A székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal...
2020-11-25 10:03:28

KÖZLEMÉNY: Nyitás és más változások a Szövetség életében

A Székelyudvarhelyi Magánvállalkozók Szövetsége tagjai a...
2020-10-16 19:18:49
Gazdasági sajtófigyelő

Sajtófigyelő 2020.12.13.

A friss gyümölcs, a tojás és az elektromos energia ára nőtt legnagyobb mértékben novemberben A...

Sajtófigyelő 2020.12.06.

Mennyit költ Románia egészségügyre a többi EU-s tagállamhoz képest? Az uniós átlag 2982 euróra...

Sajtófigyelő 2020.11.29.

Az alapbér 75-85%-áig terjedő pótlékot kapnak a Covid-kórházakban dolgozók A mentőszolgálat...
Előadások

Gazdaság & FIATALOK - előadásssorozat középiskolás diákok számára

Az SZMVSZ társzervezője és szakmai partnerre 2018 óta a „Vállalkozz okosan” székelyföldi üzleti...
2020-10-23 19:27:55

Aktuális pályázatok, COVID-támogatások

Csütörtökön, 2020. szeptember 03-án 09:00 órától került sor az EUROTOP Consulting pályázati cég...
2020-09-03 14:27:28

RESTART online konferencia erdélyi kis- és középvállalkozóknak

Az SZMVSZ részéről, mint a rendezvény partnere, fel szeretnénk hívni a figyelmeteket erre az...
2020-05-19 14:05:36

Fotógaléria

Partnerek

  • Albert Schweitzer Alapítvány
  • Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt
  • Hargita Megye Tanácsa
  • Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozók Szövetsége (ASIMCOV)
  • OSIM: Szabadalmi- és Védjegyoltalmi Hivatal
  • Református Kollégium, Székelyudvarhely
  • SilCris Invest Kft.
  • Star rádió
  • Székelyudvarhely Önkormányzata