- Írta: Pál Edit Éva, UH.ro
Gazdagabbak lehetünk, ha munkába állás, valamint új munkatárs alkalmazása előtt felhívjuk a munkaerő-elhelyező ügynökséget, vagy legalább körülnézünk a honlapjukon – tudtuk meg a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége által tartott kerekasztal-beszélgetésen.
Főként Tiberiu Pănescu, a köznyelvben csak „sommer irodaként” ismert Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség igazgatója beszélt, de a résztvevő vállalkozók is kérdezhettek, javaslatot tehettek.
Rólunk a legtöbben azt hiszik, hogy csak a "sommerpénzek", azaz munkanélküli segélyek odaítélésével foglalkozunk, ám a fő tevékenységünk az, hogy a munkavállalóknak és a munkaadóknak segítsünk egymásra találni – mondta az igazgató.
Jelentsd a hiányzót!
Az állam többféle módon próbálja serkenteni bizonyos társadalmi rétegek foglalkoztatását. Jelentős összegekkel támogatja mind a munkáltatókat, mind a munkavállalókat. Ehhez azonban nem csak a jogaikkal kell élniük, hanem a kötelezettségeiket is kell teljesíteniük.
Az egyik legfontosabb ilyen kötelezettség, ami a támogatásokhoz jutás előfeltétele is, hogy a 2002/76-os törvény alapján a munkáltatók bejelentsék az ügynökségnek a szabad munkahelyeiket.
Ezt meg lehet tenni személyesen (Székelyudvarhelyen az Akarat Szövetkezet Bethlen Gábor utcai épületének első emeletén), faxon, vagy interneten a card-profesional.ro weboldalon.
A munkaadónak a hirdetésben meg kell fogalmaznia, hogy milyen szakmában, munkakörben kell az alkalmazottnak dolgoznia, és milyen iskolai végzettséggel, ismeretekkel, fizikummal kell rendelkeznie ahhoz, hogy megfelelően el tudja végezni a munkáját. Nem szabhatja meg viszont azt, hogy az illető milyen korú, nemű és etnikumú legyen.
A munkaadó nem köteles felvenni azt a személyt, akit a munkaerőelhelyező ügynökség ajánl neki. A munkavállalónak viszont kötelessége jelentkezni a számára felajánlott munkahelyen.
A számok hazudnak
Jelenleg Hargita megyében 560 szabad munkahely van, miközben a regisztrált munkanélküliek száma 6300 körüli – tudtuk meg. A számok azonban nagyon csalfák, az igazgató szerint megyei szinten ebből legalább 5000-en évek óta „hivatásos munkanélküliek", akik analfabéták, nincs iskolai végzettségük, és/vagy távoli falvakban laknak. Ha akarnának, sem tudnának munkába állni, csak a szociális segélyek miatt vannak munkanélküliként bejelentve.
Udvarhely környékén nem haladja meg a 400-450-et azoknak a száma, akik valóban munkát keresnek, illetve egyáltalán alkalmasak munkavégzésre.
Az állam közel egy nettó minimálbérnyi összeggel, azaz 900 lejjel támogatja azokat a vállalkozásokat, amelyek a következő kategóriákba tartozó személyt alkalmaznak:
Frissen végzettek: azok a személyek, akik kevesebb mint 12 hónapja, hogy befejezték szakiskolai, speciális iskolai (fogyatékkal élők), középiskolai, vagy felsőfokú tanulmányaikat, és először állnak munkába.
Az igazgató figyelmeztetett, hogy nem a kérés beadásának dátuma, hanem a munkaerőelhelyező-ügynökséggel kötött szerződés időpontja a mérvadó a határidő szempontjából. Ezért nem kell utolsó pillanatra hagyni az ügyintézést, mert előfordul, hogy az ügynökségnek nincs pénze, és így nem köthet szerződéseket, az igénylő pedig lecsúszhat a támogatásról. Például, ha egy idén végzettet akarunk alkalmazni, akkor legkésőbb jövő év május elejéig adjuk le a kérést, hogy az ügynökségnek is legyen ideje megszerezni a szükséges anyagiakat, és megkötni a szerződést – tanácsolja Pănescu.
45 éven felüli munkanélküliek: azon személyek esetében, akiknek már csak 5 évük van a nyugdíjazásukig, akár 4 évig és 364 napig is jár ez a támogatás.
Fogyatékkal élő személyek: orvosi igazolásuk van róla.
Gyermeküket egyedül nevelők, amennyiben az ellátásukban levő kiskorú, vagy 26 éven aluli felsőoktatásban részt vevő személy.
25 év alatti fiatalok, akik alkalmazásuk pillanatában nem járnak iskolába, tanfolyamra és regisztrált munkanélküliek.
Hosszútávú munkanélküliek: olyan regisztrált munkanélküliek, akik legalább 12 hónapig nem találtak munkahelyet.
Így juthatsz a pénzhez:
A támogatáshoz jutás feltétele, hogy az állásra jelentkező regisztrált munkanélküli legyen, legalább 18 hónapig fenn kell tartani a munkaviszonyt vele, és a támogatás folyósításának évében minden hónap 25-ig le kell adni az igénylést tartalmazó dokumentációt. Erről az ügynökségnél lehet érdeklődni.
Ha mégis meg kell válni az alkalmazottól, akkor azt csakis fegyelmi okból lehet úgy megtenni, hogy a vállalkozó ne essen el a támogatástól, illetve ne kelljen visszafizetnie azt az államnak. A másik kivétel, ha a munkavállaló mond fel, ezt azonban be kell bizonyítani. Ezt a legegyszerűbben úgy lehet, hogy a felmondási kérésben benne kell lennie annak a szónak, hogy felmondás. Ha nincs benne, akkor azt közös megegyezéssel való szerződésbontásnak tekintik, hiába, hogy a munkavállaló kéri a szerződés felbontását.
Másik tipp, hogy jó a havi igénylést néhány nappal 25-e előtt beadni, mert az esetleges hibákat lehet még javítani a határidőig.
Taníts az állam pénzén
Az inas- és a gyakornoki programban is érdemes részt venni, hiszen attól függően, hogy mennyire komplex képesítést nyújt, 1-3 évig havi 1350 lej, illetve gyakornok esetében félévig 1150 lej csoroghat be a vállalkozás számlájára.
Az inasság szakmai képesítést jelent a munkahelyen, ezért szükséges, hogy a munkavállalónak legyen szerződése egy akkreditált oktatási intézménnyel, amely taníthatja azt a bizonyos szakmát. Udvarhelyen például a MÜTF-nél és a Humán Reform Alapítványnál lehet érdeklődni az igazgató szerint.
A gyakornoki program célja, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező személy a szakmájában helyezkedjen el az iskola elvégzése után, és abban gyakorlati tapasztalatot szerezzen.
Az a munkaadó, aki segít neki ebben, fél éven át havi 1125 lejjel gazdagodhat. A munkaviszonyt csak hat hónapig kell fenntartani, és az alatt vállalni, hogy egy mentort biztosítunk a gyakornokunk számára, aki megtanítja a szakma csínjára-bínjára az illetőt.
Két napig munkanélküli
Nem csak a munkáltató, hanem a munkavállaló is részesülhet támogatásban. Mielőtt az alkalmazási folyamat elkezdődne, érdemes elküldeni a jövendőbeli alkalmazottunkat két napra „sommernek", hogy megkaphassa ő is az egyszeri 500 lej támogatást az államtól.
Amennyiben az alkalmazottnak otthonától több mint 15 kilométerre kell ingáznia, hogy dolgozhasson, kilométerenként 50 bani támogatásban részesülhet az államtól. Ha pedig valaki több mint 50 kilométerről költözik abba a helységbe, ahol a munkahelye van, akkor 12.500 lejt kaphat. Ha úgyis el akartál költözni, itt a remek alkalom.
A civil szerződéses munkaviszonynak a polgári jogi törvénykönyvben valamint a pénzügyi törvényben érdemes utánanézni. Mielőtt szerződést kötnénk valakivel, legyünk olyan rendesek, és kérdezzük meg, hogy fizetett munkanélküli-e. Ha az, és aktív szerződése van, elveszítheti a teljes munkanélküli segélyét, sőt ami még rosszabb, hogy egy év múlva derül ez ki, és vissza kell fizetnie több ezer lejt a semmiért.
A munkaadónak jó, ha a munkavállaló is kap támogatást, ugyanis így az alkalmazottunk nem mond fel egyik napról a másikra. Ha felmond, vissza kell fizetnie a támogatást. Pănescu többször is felhívta a figyelmet: a közös megegyezéses elválás a legrosszabb, tilos, mert akkor mindkét félnek vissza kell adnia a pénzt. Ha elválnak útjaink, akkor vigyázzunk a dátumokra, előfordulhat, hogy két általunk kitöltött irat ellentmond egymásnak. Vagyis ugyanarra a napra, amelytől már nem dolgozik nálunk, munkaórákat írunk be, így fizetést és adót is kell utána adnunk.
Az igazgató elmondta, a munkaerőpiaci igények és az oktatás nem fedik egymást, illetve kérte a vállalkozókat, ne írjanak alá a krónikus munkakerülőknek olyan papírt, hogy nem felelnek meg egy adott munkára csak azért, hogy azok segélyt kapjanak. A mi adónkból teszik – indokolta kijelentését Pănescu.
A résztvevő vállalkozók viszont arra kérték az igazgatót, hogy jelezze feletteseinek, lassan inkább a munkavállalókat kellene az államnak támogatnia, és nem a munkaadókat, ugyanis egy nemrég készült felmérés szerint nagy részük külföldre készül. Az alkalmazónak járó támogatást meg hiába fordítják fizetésemelésre, ha az egy év lejárta után azt saját forrásból nem képesek tovább folyósítani a munkaadók – mondták.
Pănescu megígérte, hogy közbenjár, ha valós igényt lát erre más városokban is a vállalkozók részéről, de nem kecsegtetett: az egészségügyi alkalmasságról szóló orvosi igazolás eltörlését is már régóta kérik a megyei ügynökségek dolgozói, mert igazából csak a bürokráciát növeli meg pénzkidobás, hiszen az esetek többségében nem történik valódi vizsgálat, de még nem jött össze, hogy megszabaduljanak tőle.
- Írta: penzcsinalok.transindex.ro
A becsületes vállalkozások ellen irányuló, a hatóságok tehetetlenségét bizonyító, egyértelműen megszorító intézkedésként értékelik az erdélyi magyar vállalkozói szervezetek a kormány múlt héten elfogadott intézkedését, amely az úgynevezett megosztott áfafizetés bevezetéséről rendelkezik.
Az áfabegyűjtés új modellje 2018 januárjától kötelező módon lép érvénybe, de különböző kedvezményekért cserébe október 1-től is áttérhetnek rá az áfafizetők. A rendelet szerint jövő év első napjától az áfaköteles tevékenységet végző cégeknek és személyeknek külön áfa-folyószámlát kell fenntartaniuk, ahová adásvételkor vagy a szolgáltatások értékének kiegyenlítésénél az áfa összegét kötelező módon át kell utalniuk. Ellenkező esetben komoly büntetéseket is kilátásba helyeztek a hatóságok.
|
Hogyan fog működni a gyakorlatban a megosztott áfafizetés? A rendszer a gyakorlatban várhatóan úgy fog működni, hogy minden adófizetőnek, beleértve a közintézményeket is, egy külön áfaszámlát kell nyitniuk valamely bankban vagy az állami kincstárban. A rendelet szerint abban az esetben, hogyha egy áfafizető cégnek készpénzzel, vagy bankkártyával fizetnek, akkor hét munkanap áll a rendelkezésére, hogy a befizetésből származó áfát saját áfaszámlájára átutalja. |
A kisebb vállalkozásokat érinti legérzékenyebben a megosztott áfafizetés
"Teljes mértékben a becsületes vállalkozók ellen irányuló, rajtuk csattanó törvény – azok ellen, akik az adót befizetik, akik az államot eltartják és munkahelyeket teremtenek. Lényegében próbálják kiszűrni azokat, akik áfáznak, viszont ahogy ezt teszik, az a pénzügyi hatóságok, intézmények és az igazságügyi rendszer tehetetlensége és felelősségének áthárítása a probléma valódi megoldása helyett" - közölte megkeresésünkre a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozások Szövetségének álláspontját a tagok között végzett gyors felmérést követően Jakab Áron Csaba, az SZMVSZ elnöke.
Az SZMVSZ álláspontja szerint a legnagyobb mértékben a mikrovállalkozások fogják "megszenvedni" az új rendszert, hiszen akár pénzügyi, akár az emberi erőforrások terén a legkisebb vállalkozások a leginkább kiszolgáltatottak a változások tekintetében. Arra a kérdésünkre válaszolva, hogy mennyire nehezíti meg a vállalkozások életét az úgynevezett megosztott áfafizetés, az SZMVSZ képviselője úgy válaszolt, hogy elég csak:
- a költségtényezőkre gondolni, arra, hogy milyen mértékben növekedhetnek meg a vállalkozások számára a számlafenntartási, utalási, valamint képzett személyekkel kapcsolatos költségek,
- illetve elég csak az időtényezőket is figyelembe venni, és azt látni, hogy ezentúl napi szinten foglalkozni kell az utalásokkal a kis határidők és a magas büntetések miatt, legyen szó akár online banking utalásról vagy egyes esetekben elkerülhetetlen napi banki megjelenésről, illetve az áfa utalásának engedélyezési folyamatairól.
Aki csalni akar, ezután is megoldja
"Nem a füst, inkább a tűz ellen kellene küzdeni - aki csalni akar, ezután is megoldja. A kormány nem ezzel kellene próbálkozzon, ha nagyobb adóbevételeket akar, hanem azzal, hogy elérje: a vállalkozó vállalkozhasson, csinálhasson pénzt - mert akkor lesz miből fizetni -, ő pedig a kapott pénzből tartsa fenn a rendszert, a rendet. Előfordulhat, hogy az áfából származó bevétele az államnak így növekedni fog, de a járulékos veszteségek miatt nem valószínű, hogy közép- vagy hosszútávon hasznos eljárásról beszélünk, hiszen megnövekedik a bürokrácia, a pénzügyi bizonytalanság, a vállalkozóellenes magatartás és még sorolhatnánk" - válaszolta az SZMVSZ képviselője arra a kérdésünkre, hogy az intézkedéssel a kormány és a pénzügyminisztérium elérheti-e a célját, vagyis, hogy növekedjenek az áfából származó állami bevételek.
A szervezet ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy a megosztott áfafizetési rendszerre való átállás nehézsége rövidtávon elsősorban annak lesz a függvénye, hogy a bankok és a pénzügyi hatóságok milyen mértékben tudnak majd felkészülni az új rendszerre, és milyen lesz az átmenethez való hozzáállásuk. Arra számítanak ugyanakkor, hogy "a jellemzően mikrovállalkozások számára jelentős teher", a költségek és a bürokrácia növekedése miatt várhatóan megnő a fekete és a "láthatatlan" gazdaság volumene.
Már októbertől is át lehet(ne) állni az új rendszerre
A kötelező, január elsejei terminust megelőzően, október 1-től a cégek már bevezethetik az új áfa fizetési módszert, cserébe különböző kedvezményekben részesülnek, például eltekintenek a szeptember 30-ig összegyűlt, esetleg be nem fizetett áfa utáni büntetőkamattól, és bizonyos körülmények között 5%-os profitadó, illetve mikrovállalkozói adó kedvezményt kaphatnak. Kérdés viszont, hogy ilyen rövid idő alatt egyáltalán fel tudnánake-e keszülni az új áfafizetési rendszerre a vállalatok.
Bagoly Miklós Levente, a Kis- és Középvállalkozók Kovászna Megyei Szövetségének (ASIMCOV) elnöke megkeresésünkre elmondta, hogy a cégek számára az új rendszer még nagyon friss, és az alkalmazási normák hiányában még igencsak felületes ismeretekkel rendelkeznek a jogszabállyal kapcsolatban. "Az ASIMCOV-nál jövő hétre egy szakember meghívásával konzultációt szervezünk, hiszen úgy néz ki, hogy a cégek szempontjából rendkívül előnytelen lesz ez az elképzelés" - mondta az ASIMCOV elnöke, aki úgy értékelte, hogy a megosztott áfafizetés egyértelműen megszorító intézkedésnek számít, amely teljes mértékben az állam érdekeit szolgálja.
"Mindenféle ilyen megszorító intézkedés a szürke és fekete gazdaságot fogja erősíteni. Az emberek igyekeznek kibújni mindenféle ilyen intézkedés alól. Az okosabb kormányok és politikai vezetés lazítási intézkedésekkel igyekszik tenni azért, hogy sikerüljön a fekete gazdaságot felszínre hozni. Nem a megszorító, hanem a lazítási intézkedéseknek lennének pozitív következményei" - válaszolta Bagoly Miklós Levente arra a kérdésünkre, hogy a megosztott áfafizetés bevezetésével a hatóságok elérhetik-e a gazdaság fehérítésével kapcsolatos céljukat.
A kormány ennek ellenére azzal érvel, hogy a módosítás a becsületes adófizetőknek kedvez, hiszen lecsökkenti a tisztességtelen verseny lehetőségét azon cégek számára, amelyek nem tesznek eleget az adózási kötelezettségeiknek. A kabinet szerint a megosztott áfafizetés bevezetése 2020-ig körülbelül 6 milliárd lejjel növeli az államkassza bevételeit.
- Írta: Veres Réka, székelyhon.ro
A vállalkozókat érintő gondokról tartott kerekasztal-beszélgetést a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége.
Az esemény meghívottja Dimén Hunor Dénes, a megyei közpénzügyi igazgatóság székelyudvarhelyi kihelyezett irodájának a vezetője volt.
A kisvállalkozók hétfőn megtartott első kerekasztal-beszélgetésén a szövetség tagjai olyan kérdésekről tárgyaltak az udvarhelyi pénzügy vezetőjével, amelyek akár tágabb körben is foglalkoztathatják a kisvállalkozókat. Szó volt arról, hogy szándék esetén az új vállalkozások hogyan válhatnak áfa-fizetőkké, illetve arról is, hogy a legújabb törvénytervezetek szerint a cégek az áfát külön számlán kell vezessék. A jelenlevők érdeklődésére beszéltek egy büntetésmegelőző célzattal nemsokára bevezetésre kerülő törvényről, a fizetések utáni adók átszervezésének a tervezetéről, de a részmunkaidős alkalmazottak adójának új törvényi szabályozásáról is.
Régi, de kevesek által alkalmazott megoldásként került terítékre a tartozások behajtásával kapcsolatos segítség a pénzügy részéről. Ugyanakkor időt szántak a közpénzügyi igazgatóság internetes felületének a bemutatására is, amelyet eddig csak az udvarhelyi cégek 0,1 százaléka használt.
A vállalkozók – írják a szövetség által a szerkesztőségünkbe elküldött közleményben – egyetértettek abban, hogy számos olyan változás van folyamatban az adóügyeket tekintve, amelyek a becsületesen dolgozó vállalkozókat megnyomorítják, munkájukat megnehezítik. A pénzügyi fegyelem hiánya miatt bizonyos eredmények elérése érdekében „épp az a ló kapja a legtöbb ütést, amelyik a legjobban húz” - fogalmaznak a közleményben. Dimén Hunor Dénes statisztikával is alátámasztotta ezt: miközben Franciaországban 95–97 százalékos a befizetett adók aránya, addig Romániában a cél 85 százalék. A befizetett adók aránya Székelyudvarhelyen 74–75 százalékos, Csíkszeredában pedig 80. A beszélgetésen szó volt arról is, hogy a legtöbb törvénynek számos hiányossága van, ami gondot okozhat úgy a hatóságoknak, mint a vállalkozóknak. Utóbbiak esetében nem csak pénzügyi terhet és bizonytalanságot eredményeznek ezek, hanem a munkaerőhiányt is növelik.
A rendezvényen megegyeztek abban, hogy a találkozókat megismételnék, ezzel közvetlenebbé téve a kapcsolatot a vállalkozások és hatóságok között. Céljuk, hogy az elkövetkezőkben is meghallgassák a cégek képviselőit, és segítsék őket.
- Írta: Asztalos Ágnes, hargitanepe.eu
A székelyudvarhelyi felnőtt korú munkaképes lakosság jelentős része tervezi az elvándorlást, majdnem minden családban van olyan személy, aki külföldön dolgozik, és erősödik a munkaerőhiány. A mindennapi beszédben is gyakran elhangzanak a fenti megállapítások, amelyek megvizsgálására a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége (SZMVSZ) szakszerű közvélemény-kutatást végzett. A feltevések igaznak bizonyultak.
Az SZMVSZ július közepén végezte el a közvélemény-kutatást, amelyben a székelyudvarhelyiek kivándorlással kapcsolatos véleményét vizsgálta. Fény derült arra, hogy a megkérdezett személyek majdnem mindegyike (97 százalék) érintett ebben a kérdésben, hiszen a válaszadóknak átlagosan több mint három családtagja vagy ismerőse távozott már külföldre, és majdnem ketten vállalnak tartósan munkát valamelyik idegen országban. A lakosok mindössze 8 százaléka tervezi, hogy a jövőben külföldön dolgozna, ez viszont nagyságrendileg 2400 főt, a velük távozó kiskorú családtagokkal akár 2800 főt is jelenthet – világít rá a felmérés.
Az országot elhagyni készülők között majdnem 50 százalékos a 30 év fölöttiek aránya, ami több mint 1200 főt jelent. A külföldi munkát tervezők 62 százaléka nő, míg 38 százaléka férfi. A megnövekedett kivándorlásért, illetve kivándorlási kedvért leginkább az alacsony fizetéseket (minden megkérdezett korosztálynál ez került az első helyre), a román politikát, valamint a rossz gazdasági helyzetet tették meg felelősnek a válaszadók.
Az SZMVSZ felmérése a munkaerőhiánnyal kapcsolatos véleményekre is kíváncsi volt. A megkérdezettek közel 90 százaléka tapasztalja, hogy munkaerőhiány van a környezetében. Ez elsődlegesen a szakemberhiányban, a fizikai munkások hiányában mutatkozik meg, illetve az építőiparban okoz gondot. A munkaerőhiányt főleg az alacsony fizetésekkel, illetve a külföldön munkát vállalók jelentős számával magyarázzák a válaszadók. Apró érdekesség, hogy a 30–59 év közöttiek, a 8 osztállyal vagy szakiskolával rendelkezők a harmadik leggyakoribb okként a lustaságot határozták meg.
A felmérés lehet a kiindulópont
A közvélemény-kutatással egyrészt a közbeszédben felmerülő állítások igazságát akarta ellenőrizni az SZMVSZ, másrészt a hasonló módszerrel végzett magyarországi kutatások és a helyi eredmények összehasonlítására is kíváncsiak voltak – tudtuk meg Jakab Áron Csabától. – A felmérés igazolja a kivándorlással kapcsolatos feltételezéseket, nagyságrendileg megegyezik az anyaországi adatokkal, viszont némi eltérés is tapasztalható. Például Magyarországon inkább a fiatalok tervezik az ország elhagyását, míg nálunk a felnőttek és középkorúak – részletezte az SZMVSZ elnöke. Jakab elmondása szerint az eredmények kiindulópontul szolgálhatnak ahhoz, hogy végre társadalmi szinten is szembenézzünk a problémával.
Hamarosan nem lesz, aki dolgozzon
Megkerülhetetlenné vált a hogyan tovább kérdése, mert sem állami, sem pályázati, sem önkormányzati szinten nem kezeljük a problémát, hanem inkább megkerüljük – vélekedett a vállalkozói szövetség vezetője. Bár Székelyudvarhelyen is vannak kezdeményezések (pl. az IT Park projektje), de hiányzik a gazdasági stratégia, hiányoznak a hosszú távú tervek, vagy például a befektetőkre vonatkozó elképzelések.
A társadalmi okokat hosszan lehetne sorolni, de tény, hogy hamarosan nem lesz, aki dolgozzon – húzta meg a vészharangot Jakab Áron Csaba. Hozzátette, hogy az SZMVSZ határozottan elvárja a hatóságoktól, önkormányzati és civil szervezetektől, hogy érdemben foglalkozzanak a problémával, az általa vezetett szövetség pedig partnerséget, együttműködést ajánl minden olyan kezdeményezéshez, amely az elvándorlás lassítását célozza meg.
(Forrás: hargitanepe.eu)
- Írta: UH.ro
Nagyon sokan akarnak külföldön dolgozni a városból. De most is ötezren dolgoznak más országban.
Legalábbis ezt mutatja a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége által elvégzett felmérés, amiben július 9. és 21. között (reprezentatív) 104 székelyudvarhelyi felnőttet kérdeztek meg.
Jakab Áron Csaba, az SzMVSz elnöke riasztónak és aggasztónak tartja a felmérés által mutatott számokat, hiszen nem kevesebb mint 2400 városlakónak feltett szándéka az, hogy a közeljövőben külföldön vállaljon munkát. A grafikonokkal kiegészített, több mint ötöldalas dokumentum megállapítása közül az okok a legelgondolkoztatóbbak: az első helyen a leginkább az alacsony fizetéseket (75%), az állástalanságot (38%) és a helyi/hazai közélet viszonyait (25%) említik okként a válaszadók, akiknek 13%-a jelenleg is külföldön dolgozik.
Az eredményeket értékelve Jakab Áron Csaba azt is érdekesnek találta, hogy a munkaerőhiány elsődleges következményei közül az a válasz állt az első helyen, hogy „nehéz szakembert találni" (51%), a másodikon pedig az, hogy „hiányzik a fizikai munkás" (40%).
Az is egy érdekes adat, hogy a munkaerőhiány kiemelten az építőiparban tapasztalható (39% válaszolta ezt). A közvéleménykutatás részletes adatait az SzMVSz honlapján lehet böngészni.
(Forrás: UH.ro)
8. oldal / 14
