Írta: Fülöp-Székely Botond, szekelyhon.ro

2018. október 12.

A jelenlegi intézkedéseknél lényegesen többet vár a helyi önkormányzattól az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozók Szövetsége (UKKSZ), a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége (SZMVSZ), illetve a Hargita Business Center ahhoz, hogy vállalkozóbarátnak nevezzék Székelyudvarhelyt.

A döntéshozatal, az anyanyelvhasználat, a gazdasági szereplők támogatása, az oktatás, a költségvetési tervek, valamint az adók és illetékek meghatározásának területén is nagyobb előrelépéseket várnak a székelyudvarhelyi önkormányzattól a helyi vállalkozói szervezetek – derült ki egy csütörtöki sajtótájékoztatón.

Jakab Áron Csaba, az SZMVSZ elnöke  Nagy György UKKSZ-elnökkel egyetértve megalázónak és dühítőnek tartja azt is, hogy iktatott meghívójuk ellenére a városvezetés részéről senki nem vett részt a sajtóeseményen. Mindketten úgy vélik, hogy bár az elmúlt években történtek vállalkozókat segítő apróbb változások, ez vajmi kevés a sikerhez. A legnegatívabban talán Jakab látta a helyzetet, aki szerint a környékbeli vidéki önkormányzatok között is vannak olyanok, amelyek e téren jobban teljesítenek a székelyudvarhelyinél.

Nagy György hangsúlyozta, vannak tárgyalásaik az önkormányzattal, de szorosabb együttműködésre és konkrét cselekvésekre volna szükség. „Egy múlt heti konferencián éppen azt hangoztatták a politikusok, illetve a helyi és a megyei önkormányzat képviselői, hogy együttműködve kell haladni, és ezzel egyet is értünk, csak konkrétumokat szeretnénk látni” – fogalmazott. Nagy és Jakab szerint is igényes gazdasági stratégiára van szüksége a városnak.

Írta: Fülöp-Székely Botond, szekelyhon.ro

2018. szeptember 20.

Vállalkozó szellemű fiatal felnőtteket támogat a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége (SZMVSZ), amely a cégalapítással kapcsolatos ügyintézés költségeit biztosítja. Éppen ezért üzleti terveket várnak 18 és 26 év közöttiektől – a pályázók közül minden hónapban két nyertest hirdetnek.

Noha az SZMVSZ eddig csak az iskolásoknak igyekezett információkat, plusztudást és motivációt adni különböző versenyek megszervezése által, most a vezetőség úgy döntött, hogy a felnőtté vált fiataloknak is segíteni fognak – fejtette ki lapunknak Jakab Áron Csaba, a szervezet elnöke. Éppen ezért elhatározták, hogy pályázatot hirdetnek a 18–26 év közöttieknek, amelyre alaposan átgondolt üzleti terveket várnak. Ezek közül minden hónapban kiválasztanak két pályamunkát, és segítenek ezen vállalkozások elindításában, mégpedig a cégbeírással kapcsolatos ügyintézés felvállalásával. Az ilyenkor kötelező összegek befizetése – törzstőke, bejegyeztetés díja stb. – egyébként továbbra is a vállalkozót terheli, ám az ügyintézés díja ennek kétszerese is lehet – magyarázta Jakab. „Egyelőre a bürokratikus folyamattól szeretnénk megszabadítani a fiatalokat, ebben tudunk segíteni. Ezt a feladatot Moldván Emil vállalta fel, aki bejegyeztetéssel, illetve a cégeken belüli módosítások lebonyolításával foglalkozik” – tette hozzá.

Röviden, alaposan

A pályázat meglehetősen kötetlen, hiszen a rövid bemutatkozóhoz csupán egy 3–4 oldalas üzleti tervet kell mellékelni, amelyben a jelentkező taglalja elképzeléseit: milyen profilú céget szeretne, milyen összegből indítaná el a vállalkozását, milyen bevételekre és kiadásokra számít az elkövetkező három évben stb. A szervezők ugyanakkor megfelelő átláthatóságot és alaposságot várnak el. A pályaműveket személyesen kell eljuttatni csütörtökönként és péntekenként reggel nyolc és déli tizenkét óra között az SZMVSZ székhelyére, amely a II. Rákóczi Ferenc utca 5. szám alatt, a Stúdió Mozi épületében található. Egyébként csak olyan fiatalok kérhetnek segítséget az SZMVSZ-től, akik nem természetes, hanem jogi személyként szeretnének tevékenykedni, vagyis egyebek mellett korlátolt felelősségű társaságot (kft.) vagy részvénytársaságot (Rt.) alapítanának.

Munkabíró fiatalok

A projekt felelős kapcsolattartója Kiss Mihály elsőéves menedzsment szakos hallgató lesz. Hangsúlyozta, minden segítséget meg szeretne adni a fiataloknak, hogy jó elképzeléseik megvalósulhassanak, illetve hogy életkoruk okán ne becsülje alá őket senki. „Sok fiatal esetében azt láttam, hogy már a középiskolában is olyan erőbedobással tudtak dolgozni tanulmányaik mellett, amire mások 25 év fölött sem képesek. Viszont néha ezek az emberek elvesznek segítség hiányában” – fogalmazott.

Írta: Asztalos Ágnes, hargitanepe.eu

2018. augusztus 24.

Társadalmunk, a döntéshozók, azok az emberek, akik változtathatnának, nem akarják tudomásul venni a valóságot, mert ha szembenéznének a tényekkel, akkor felelősséget is kéne vállalniuk az egyre elkeserítőbb jelenségért. Ezt mondta Jakab Áron Csaba, az SZMVSZ elnöke, amikor frissen elkészült közvélemény-kutatásuk céljáról kérdeztük. – A felmérés tükör, aki akar, belenéz. A kivándorlás, a fiatalok elmenetele egyre több területen érezteti hátrányos hatását. Leglátványosabb a munkaerőhiány, ebből levezethető a társadalmi-gazdasági infláció, a mindennapi élet instabilitása, a családok széthullásának kockázata, és sorolhatnánk tovább – fogalmazott az elnök. Az eredményeket eljuttatják a döntéshozókhoz, de bárki megtekintheti teljes terjedelemben az szmvsz.ro odalon, a Felmérések menüpont alatt.

Vendéglátásban dolgoznak a legtöbben

A Székelyek a nagyvilágban című közvélemény-kutatás a külföldön élők visszatelepedéssel kapcsolatos szándékát vizsgálta. A felmérés online történt, 2017 decembere és az idei év márciusa között 163, összesen 14 országban élő, Székelyföldről származó felnőtt megkérdezésével. A nemek eloszlása közel egyforma, többségük 26–35 év közötti személy volt, és nagy részük (65 százalék) munkavállalással tartózkodik külföldön, 35 százalékuk már az állampolgárságot is megszerezte. A legtöbben Angliából (25 százalék), Németországból (21 százalék) és Magyarországról (20 százalék) válaszoltak a megkeresésre. A legtöbben pár éve (0–6) élnek külföldön, leginkább a vendéglátásban, szállításban, illetve az építőiparban dolgoznak. A felmérés szerint a férfiak határozottan többet keresnek, mint a nők, a válaszadók egyharmadának végzettségtől függetlenül 800–1500 euró között mozog a havi keresete.

A nők nem jönnek haza

A megkérdezettek 37 százaléka egyértelműen szeretne hazatelepedni, közöttük kétszer annyi a férfi, mint a nő. Érdekes, hogy Dánia az egyetlen ország, ahonnan mindenki szeretne hazajönni, igaz, csak 4-en válaszoltak innen. Nemmel válaszolt a kérdésre 25 százalék. Markáns jelenség ugyanakkor az, hogy azoknak a válaszadóknak, akik nem akarnak többé itthon élni, 6 százaléka egyedülálló, míg 19 százalékul párral, illetve családdal él. A felmérésből kiderül, hogy többségük akkor is elment volna, ha itthon megvalósul az autonómia és a szabad anyanyelvhasználat, de az is, hogy a hazatelepedés legfőbb akadálya a korrupció, a gazdasági, társadalmi stabilitás hiánya, illetve a bürokrácia. Míg a korrupció felszámolását a megkérdezettek 34 százaléka tartja fontosnak, a megélhetés csak 4 százalékkal jelenik meg. Számos nyitott kérdés is szerepel ebben a fejezetben, amely azt vizsgálja, hogy a kint élő mit érez itthon hiányosságnak, minek kellene változnia, hogy ténylegesen és véglegesen hazajöjjön. Jakab Áron Csaba szerint azért, mert az emberek saját, szabadon, minden irányítás nélkül megfogalmazott válaszaira voltak kíváncsiak.

Szűnjön meg a hálapénz!

A nemzetiségi jogok terén a szabad magyar nyelvhasználatot nevezte meg a válaszadók 45 százaléka, ami fontos lenne ahhoz, hogy hazajöjjön és itthon dolgozzon. Tehát a minta majdnem fele az anyanyelvhasználat korlátozottsága miatt nem érzi itthon magát szülőföldjén, míg az infrastruktúra, illetve az autonómia hiánya 13 százalékban jelenik meg az okok között. Oktatás terén első helyen minőséget várnának a mennyiséggel szemben (21 százalék), és magyar egyetemeket szeretne a válaszolók 19 százaléka. Az egészségügyben pedig a hálapénzes rendszer zavarja a külföldön élő válaszadók több mint felét, jelentős részük a sorban állást és a hetekig tartó várakozást is nehezményezi. Nemek szerinti bontásban a nőknek lett leginkább elegük a borítékcsúsztatásból. A közhangulatra, illetve mentalitásra vonatkozó kérdés nem mozgatta meg túlságosan a megkérdezetteket, az viszont megfigyelhető, hogy legtöbben az egyenlő mércét, a kerékpározás támogatását és a tisztaságot hiányolják itthonról. Kiderült még az is, hogy a válaszadók jelentős része, 46 százaléka igényelne különböző családi támogatásokat.

Tükörbe nézünk?

Jakab Áron Csaba, az SZMVSZ elnöke elmondta, több Facebook csoport adminisztrátora, illetve külföldi magyarok internetes oldalainak szerkesztői segítettek a kérdőív népszerűsítésében, a válaszok teljes mértékben hiteles forrásból származnak. A kérdéssor összeállításában, illetve a feldolgozásban szociológus szaktudását is igénybe vették. Bár a kint élő székelyföldiekre vonatkozó pontos adatok hiányában egyértelműen nem mondható reprezentatívnak a kutatás, mégis egyfajta gondolatébresztő lehetőségnek szánták, amennyiben a döntéshozók, a változásért felelős személyek valóban tenni akarnak valamit a kivándorlás megfékezéséért, jobban meg szeretnék ismerni a jelenség hátterét, netán további kutatásokat végeznének ezen a téren. – Tudatosítani kell végre a problémát, és valós gazdaságfejlesztő lépésekre van szükség – összegzett az elnök.

Írta: Fülöp-Székely Botond, szekelyhon.ro

2018. augusztus 23.

Összesen 163, tartós munkavállalás céljából külföldön élő székelyföldit kérdezett meg a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége (SZMVSZ) arról, hogy milyen feltételek mellett költözne haza szülőföldjére. A válaszadók közel negyven százaléka szeretne a későbbiekben itthon élni.

Tavaly december és idén március között több külföldi szervezettel is felvette a kapcsolatot az SZMVSZ, hogy minél hitelesebb online felmérést készíthessen a külföldön dolgozók hazaköltözési szándékáról, illetve annak feltételeiről – fejtette ki egy szerdai sajtótájékoztatón Jakab Áron Csaba, a szervezet elnöke. Mint mondta, a felmérést azért végezték el, mert gazdasági téren óriási problémává vált az elvándorlók miatt kialakult munkaerőhiány, aminek számos vetülete van. Ezek között említette egyebek mellett az inflációt, a minden téren tapasztalható instabilitást, illetve a családok széthullását is. „Úgy érezzük, hogy egy olyan társadalomban élünk, amely nem akarja tudomásul venni a valóságot, mivel ha ezt megtenné, akkor felelősséget kellene vállalni.

A mi társadalmunk pedig ezt nem teszi meg, és itt azokról beszélek, akik ezen változtathatnának. A felmérés nem valaki ellen szól, hanem egy tükröt akar mutatni a helyzetről” – fogalmazott Jakab.

Ha nem a pénz, akkor mi?

Az SZMVSZ által készített kérdőívek kitöltőinek csupán 37 százaléka költözne haza, de hasonló arányban vannak, akik még bizonytalanok e tekintetben.

Noha egy korábbi felmérésükből az derült ki, hogy legtöbben az alacsony fizetések miatt mentek külföldre, megteremteni a megélhetésükhöz szükséges anyagiakat, a mostani válaszadók véleményéből más derül ki – magyarázta Jakab Áron Csaba. Amikor ugyanis azt kérdezték tőlük, minek kellene változnia ahhoz, hogy hazajöjjenek, a jobb bevétel legtöbbször be sem került az első hét-nyolc szempont közé.

A válaszadók 34 százaléka szerint az állam és törvénykezés kategóriában elsősorban a korrupciót kellene felszámolni ahhoz, hogy hazajöjjenek, 25 százalék stabilitást szeretne a jogszabályok meghozatalában. Nemzet és nemzetiségi jogok szintjén 45 százalék szabad – magyar – nyelvhasználatot szeretne, de csupán 13 százaléknak fontosak az infrastrukturális fejlesztések, és ugyanekkora az arány az autonómiára vonatkozóan is.

A tanügy és oktatás területén legtöbben (21 százalék) minőséget szeretnének a mennyiséggel szemben, illetve sokan szeretnének magyar egyetemeket is (19 százalék). A megkérdezettek 56 százaléka gondolja úgy, hogy az egészségügyben a hálapénz megszüntetése a legfontosabb, csak 2 százalék szeretne alacsonyabb gyógyszerárakat.

Politikai kérdéskörben legtöbben szintén a korrupciót jelölték meg (20 százalék) problémaként. A közhangulat javulása is fontos ahhoz, hogy egy külföldön dolgozó hazaköltözzön, a többség egyenlő mércét szeretne mindenkinek. A családok számára a válaszadók 31 százaléka adókedvezményeket és egyéb támogatásokat szeretne.

Hogyan tovább?

Jakab kijelentette, felmérésük egy későbbi elemzésük alapjául szolgál, illetve „gondolatébresztő” jelleggel el fogják küldeni a székelyföldi önkormányzatoknak, intézményeknek és szakmai szervezeteknek is. Arról is tájékoztatott, hogy nemrég eredményeiket is felhasználva készítettek összeállítást az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozások Szövetségével (UKKSZ), valamint a Hargita Business Centerrel közösen egy vállalkozóbarát önkormányzat ismérveiről. Egyébként a Székelyhon kérdésére nem tudott konkrét választ adni arra vonatkozóan, hogy reprezentatív felmérésről van-e szó, azt azonban leszögezte, hogy a kérdőív kitöltői mindannyian hitelesek.

Írta: hargitanepe.eu

2018. július 23.

Van, aki szerint Borboly Csaba Székelyudvarhely polgármestere, Klaus Johannis sportoló, Viorica Dăncilă pedig divattervező. Nem tiszta az önkormányzat létszáma, homályos az áfa és a bruttó bér fogalma, mégis inkább vállalkozó, mint politikus szeretne lenni a megkérdezett ifjak zöme.

A Székelyudvarhelyi Mik­ro­vál­lal­kozók Szövetsége (SZMVSZ) júniusban, 238 székelyudvarhelyi középiskolában tanuló diák megkérdezésével készített vitaindítónak szánt, különböző területekre, kérdéskörökre koncentrált online közvélemény-kutatást, amellyel vizsgálta a székelyudvarhelyi középiskolások ismeretszintjét, véleményét.

A felmérő szándéka, hogy a közeljövőben az érintett területeket külön kibontva, részletes felmérésekkel egészíti majd ki – áll a Mikrovállalkozók Szövetségének szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében. A közvélemény-kutatás eredményét röviden összefoglalta az SZMVSZ. Az összefoglalóból kiderül, hogy a gazdasági ismereteket firtató kérdések mindegyikére a diákok csupán 16%-a válaszolt megfelelően – intézmény szerint az első három helyen a Kós Károly Szakközépiskola diákjainak 35%-a, a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium diákjainak 12%-a, a Tamási Áron Gimnázium diákjainak 11%-a van. Korosztály szerint a 9. osztályos diákok 23%-a, illetve a 10.-es diákok 20%-a, végül a végzős, azaz 12.-es tanulóknak mindössze 7%-a tudott minden kérdésre jó választ adni.

Az állampolgári/politikai ismeretek alapján elmondható, hogy a diákok meghatározó többsége (94%) nem ismeri a helyi önkormányzat felépítését, sőt 22%-uk a polgármester személyével sincs tisztában. A megkérdezettek 11 százaléka Borboly Csaba megyeelnököt, 10 százaléka Bunta Levente expolgármestert, 1 százaléka pedig a már többször is jelöltként induló Molnos Zoltán festőművészt nevezte meg mint Székelyudvarhely elöljáróját. A nevesebb román politikusok (államelnök, kormányzó párt elnöke) ugyanakkor nagy arányban ismertek voltak, annak ellenére, hogy a tanulók többsége nem tudja, milyen távol fekszik a főváros, Bukarest.

A nyelvismeretet tekintve a válaszadók fele határozottan jobban ismeri az angol nyelvet, mint a románt, illetve 29 százaléka ugyanazt a szintet jelölte meg a két nyelv esetén. Ami az elvándorlási szándékot illeti, a fiatalok egyharmada inkább külföldön szeretne élni majd – közöttük a legnagyobb arányban a kilencedik osztályosok (63%), és az is kiderült, hogy a döntésüket nagyrészt egyedül vagy inkább egyedül hozzák meg. A jövőt tekintve pedig ötből egy diák vállalkozó szeretne lenni, politikus viszont elenyésző százalékuk. A város nyolc középiskolájában végzett felmérés részletes kiértékelése a Székelyudvarhelyi Mik­ro­vál­lalkozók Szövetsége honlapján (szmvsz.ro) olvasható.