Nyomtatás

Szakmai szervezetek becslése szerint a mikrovállalkozások körében is csődhullámot indíthat el a 3 százalékos forgalmi adóopció 16 százalékos profitadóra történt módosítása. A változás Hargita megyei mikrovállalkozókra érvényes hozadékairól Birtalan Józsefet, a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozások Szövetségének elnökét kérdeztük.

Nehéz a 3 százalékos adóopció eltörlésének hatásait előre látni, hiszen a mára, egyedüliként megmaradt 16 százalékos profitadó igazából csak azon mikrovállalkozások körében érvényesül, amelyek a működésük mellett profitot is realizálnak, márpedig ilyenből vélhetően Hargita megyében is kevés lesz – magyarázta megkeresésünkre a nemrég bemutatott adóváltozás hatásait firtatva Birtalan József, a 27 tagot számláló Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozások Szövetségének elnöke. „Márpedig a profitadóval pontosan az a baj, hogy a megrendelések csökkenését a mikrovállalkozók is éppúgy érzik, mint a nagyok. A piac szinte minden területen nagyon visszaesett" – fejtegeti. Birtalan szerint nagyon is elképzelhető, hogy a cégek csökkenő profittermelő képessége miatt a 16 százalékos adóterhelésből származó bevétel elmarad, esetleg csak megegyezik az eddig üzleti forgalom alapján számított 3 százalékos adókulcs után beszedett adóbevételek szintjével. „Ezt könnyű belátni – teszi hozzá a mikrovállalkozói szövetség első embere –, hisz az idén mindenki túlélésre rendezkedik be, és csak reménykedik, hogy az év második felére megmozdul a gazdaság." A kis cégek engedélyezett magánszemélyi (PFA) vállalkozói formába való „menekülése" kapcsán Birtalan mindenkit megfontolásra int, azaz a váltás előtt az adózási szempontok mellett pontosan mérje fel annak egyéb költségvonatkozásait, illetve a foglalkoztatás, pályázás szempontjából megnyilvánuló előnyeit-hátrányait. Birtalan egyébként nem veti el a tavaly bevezetett minimáladó elsődleges hatásait sem, ami szerinte – a vállalkozói szférában általában – egészségesebb helyzetet teremtve valóban kiszűrte a vállalkozások sorából a bejegyzett, de működésképtelen cégeket. A mikrovállalkozók kapcsán ugyanakkor elismeri, körükben jóval nagyobb a mesteremberekből álló megélhetési kényszervállalkozó is, akiket viszont a minimáladó nagyon érzékenyen érintett. Az udvarhelyi szövetség elnöke a mikrovállalkozók közös problémájaként említette a pályázatokhoz szükséges önrész magas hányadát is, de nem titkolta véleményét, hogy aki a jelen időszakot túlélve, tartalékait mozgósítva már készülni tud a jövőre, az a jelenleginél sokkal jobb piaci pozíciókat foglalhat el. „Amit mi tenni tudunk, az a minél jobb tájékoztatás, érdekvédelem – főleg a hatósági visszaélésekkel szembe – és promóció. Azaz próbáljuk a vállalkozásokat láthatóvá tenni és imázs szempontjából is jobban eladni" – hangsúlyozta lapunknak Birtalan.