„Szorosabb partneri kapcsolatok kialakítása a civil szervezetek, a vállalkozók és az önkormányzatok között„ címmel fórumot szerveztünk a Hargita Megyei Tanács felkérésére.

Sajtómegjelenés a konferenciáról – Hargita Népe
A vállalkozók és a civil szféra közötti együttmuködés volt a központi témája annak az egész délelottöt betölto gazdasági konferenciának, amelyet tegnap a Bocskai Házban szervezett a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége, és amelyet Hargita Megye Tanácsa is támogatott. Székelyföld gazdasági húzóerejét a térség vállalkozói alkotják, ám a vállalkozások csak akkor muködhetnek igazán eredményesen, és járulhatnak hozzá valóban a térség gazdasági felemelkedéséhez, ha a civil szférával együttmuködnek. A megyei tanács szorgalmazza és támogatja a két szféra közötti hídépítést – mondta Borboly Csaba megyei tanácselnök.
Közös stratégiákat kidolgozni, összehangolni a tevékenységet, a két szféra közötti párbeszédet kialakítani – így foglalta össze a rendezvény lényegét az elnök.
Székelyudvarhely polgármestere, Bunta Levente A vállalkozóbarát önkormányzat címu eloadásában helyi példákkal illusztrálta azt, hogy miért kulcsfontosságú, hogy a politikum és a gazdasági szféra között jól muködo, közös gazdasági stabilitás megteremtésére törekvo partneri kapcsolat legyen. A muködo város kialakítása az infrastrukturális fejlesztéseken kívül a vállalkozók kiemelt helyen való „kezelésében" és az együttmuködésben teljesedik ki. Az adóterhek csökkentését a válság (az önkormányzat bevétele ez évben 30 százalékkal csökkent) nem teszi lehetové, de jelentos segítséget lehet nyújtani a pályázatok terén – folytatta Bunta, kifejtve, hogy az európai trendekhez igazodó, a vállalkozókkal közös partnerségben kidolgozott fenntartható fejlesztési stratégia megvalósulásában látja a város jövojét.

A civil- és a vállalkozói szféra közös és sikeres együttmuködésére példa a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány tevékenysége, amely az együttműködés tradicionális formáját, a kalákát hozta „divatba". Az SZKA elnöke, Chris Worman hároméves tapasztalatát foglalta össze, beszámolt a sikeres projektekről. Worman szerint a két szféra sikeresen kiegészíti egymást, ha megtalálják a közös célokat, és a vállalkozók megértik, hogy a nem azonnali profitot hozó, a közösséget támogató befektetések a jövőben megtérülnek.

A pályázati tanácsadó cégek problémáiról beszélt Antal Lóránt, az Eurotop Consulting Kft. képviselője. Antal szerint a nehézségeket az okozza, hogy Romániában gyermekcipoben jár ez a tevékenység, nincsenek kialakult szabványok. A stratégiákban való gondolkodás hiánya, az önkormányzatok rugalmatlansága, a magáncégek szkepticizmusa szintén akadály. A civil szféra számára elenyészően kevés a pályázati kiírás, problémás az önrész eloteremtése, ezért fontos, hogy ezek a szervezetek együttmuködjenek.

A gazdasági válság okairól, fázisairól, a vállalkozói szférát is érinto hatásairól és a kilábalás lehetoségeirol beszélt Benedek László, a Romániai Magyar Közgazdászok Társaságának alelnöke. Elmondta, hogy az elorejelzések szerint Romániában a munkanélküliség aránya a jelenlegi 7 százalékról 2010-ben 10 százalékra no, ugyanakkor már látszanak a kilábalás elso jelei. No a bankok stabilitása, de a hitelezési feltételek nem enyhültek. Szerinte javult az ország külföldi megítélése a nemzetközi pénzügyi intézetekkel kötött megállapodásoknak köszönhetoen. A valutaárfolyam az év végéig stabilizálódik. 2010-tol várhatóan a lej lassú felértékelődésére lehet számítani. A román gazdaságban az utolsó negyedévben szintén egy lassú felemelkedés várható, de az évet 7,5-ös szintu eséssel zárja. 2010 elején egy százalékos növekedés lesz, ám az éves szintu mutatók pozitív értéket csak 2010 második felében érnek el. Benedek László szerint bár a válság túlélésére nincs tökéletes recept, a dinamikus szervezés, a diverzifikáció elkerülése, a költségek átgondolt csökkentése, az újraszegmentálás, az ügyfélköveto rendszerek és a minoségi termékek azok a pontok, amelyek kapaszkodót jelenthetnek a vállalkozóknak.

A Civitas Alapítvány munkatársa, Csáki Rózália és Péter György, a Gyulafehérvári Caritas Otthoni Gondozás képviselője szintén az egymást kölcsönösen kiegészítő partnerségek hatékonyságáról beszéltek a közel ötvenfős hallgatóságnak.